‘múzeum’ címkével ellátott bejegyzések

Múzeumok Éjszakája – Június 19.

2010. június 11. péntek

www.muzeumokejszakaja.huplak

Gyerek még az idő?

2010. május 21. péntek

2010. május  20. napjára Gyerek még az idő címmel rendezvénynapot szerveztünk, melynek eseményei a gyerekek körül forogtak. Igyekeztünk bevonni intézményeket, szervezeteket, iskolákat és óvodákat, mindenkit, aki a maga módján és eszközeivel tenni próbál értük. Köszönet mindenkinek, aki résztvevő volt, aki segített, vagy nem gátolt.

A Vabababa Művészeti Iskola által szervezett művészeti és kulturális események a következők voltak:

Mese az időről – A Vabababa Társulat zenés mesejátéka

Molnár Jacqueline grafikus kiállítása

Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Futó Balázs komponált koncertjei

Pályi János és Rozs Tamás Időjáték című bábjátéka

Részletek a Magyar Mozdulatművészeti Társulat Répa, Retek, Mogyoró című táncjátékából

Az Erzsébet téri lakásokban megnyitottuk a Gyerek még az idő elnevezésű kiállítóteret. A lakások átalakított, újraértelmezett helyiségeiben Balogh Tímea, Joó Emese, Tárnok Marica, Vercz Szilvia és Vajda Zsuzsanna tartottak művészeti és múzeumpedagógiai foglalkozásokat az érkező csoportoknak, osztályoknak, szám szerint 15-nek. Frazon Zsófia alkotótársunk múzeumi vis major miatt ebből a körből kimaradt.

Hohl Zoltán fotói

Hohl Zoltán fotói

Joó Emese fotói

Joó Emese fotói

Molnár Jacqueline kiállítása a Magyar Plakát Házban

Molnár Jacqueline kiállítása a Magyar Plakát Házban

Squat

2010. május 16. vasárnap

793px-Squat_à_Paris_(59,_rue_de_Rivoli,_1er_ardt)

Lenn a földön, fenn a plafonon

2010. április 24. szombat

Külön köszönet Kovács Attilának az állványozásért.

PICT0085

PICT0071

Kiállítás épül: város a nappaliban, nappali a városban

2010. április 10. szombat

PICT0088PICT0086

Képregény 2010

2010. március 20. szombat
PICT0268

Ilyen volt...

photo

...ilyen lett félkészen...

PICT

...és akkor ... azután ilyen lett...

...ilyennek tervezzük...

...ilyennek tervezzük...

...de mi alkotunk tovább,

...de mi alkotunk tovább,

,mert miénk a jelen és a jövő.

,mert miénk a jelen és a jövő.

Különjárat – 2010. február 27.

2010. február 28. vasárnap

Február 27., szombat : A Fehérford különjárattal négy vendég érkezett a Thúry György Múzeum Fő úti épületébe : Szlándi baba, Világjáró Mackó,  Frazon Zsófi és Joó Emese. Mindenki munkához látott: baba és mackó elfoglalták a helyüket a kiállításban, Szlándi zenei összefüggésbe került, Mackó pedig kézimunkával az ölében múlatta az időt.

Ugyanebben az időben mi beljebb kerültünk a Múzeumba, megnéztük a titkos raktárakat, cérnakesztyűt húztunk és érintettünk, kézbe vettünk múzeumi tárgyakat. A kartotékokat böngészve megtaláltuk saját tárgyaink kartonjait. Csoportokra osztódtunk, és az állandó kiállítás egyes kimerevített képeit, jeleneteit megelevenítettük, eljátszottuk, megmozdítottuk. Végül, a múltkori Különjáraton általunk írt, és Zsófi által gondozott mesét-történetet vetettük papírra, zsírkrétával, és filctollal.

PICT0132PICT0133PICT0027PICT0157P1030036_kicsi

Teknőc a láthatáron, 2010. február 13.

2010. február 16. kedd

Egy múzeumpedagógiai foglalkozás kisfilmje, a képre kattintva megtekinthető az MTV archívumában.

P1020402_kicsi

KÜLÖNJÁRAT: Tuti túlélők

2010. január 26. kedd

2010. január  23-án öt vendégünk volt: Szlándi baba és Világjáró mackóFrazon Zsófia a Néprajzi Múzeumból, Joó Emese az Iparművészeti Múzeumból és Tárnok Marica bábművész. Ők a Babahalom a lomban. Valóban? című program Vabababára szabott adaptációját hozták el hozzánk, hogy a játék és a mese segítségével kezdhessük el értelmezni, mi is valójában a múzeum nevű kulturális képződmény. A programnak a közeljövőben lesz folytatása, legközelebb a Thúry György Múzeum raktárában találkozunk, s a különjáratunk a Gyerek még az Idő kiállítás felé halad.

P1020842-crop

CRW_1987crop

Idézet Emese nekünk írt  levelébôl:

„…mi most a múzeumon kívülre helyeztük a kiindulási pontot, kívülről közeledünk befelé, ehhez elemeire bontottuk a témát, ami majd a helyszínen válik átélhetővé és ott áll majd össze egésszé. Ez is egy idő, a megközelítés és a megérkezés ideje, egy változó hosszúságú idő, van aki sosem ér célba, de a mi célunk a valódi és teljes megérkezés. Ezt a valódi célba érést segíti a drámajáték vagy a szerepjátszás, a közös játék, a személyes történetek, az aktuális életteliség – ebből jutunk el a másik időbe, a múzeumiba. Csontok és halottak, ahogyan a gyerekek mondták? Éppen az lesz az eredmény, hogy ennél sokkal árnyaltabb és valósabb képük fog kialakulni erről a fontos kulturális színtérről. Az életből kiszakított tárgyak éppen az életet túlélő tanúk, időtlenné váló életjelek, egy újfajta jelenlét, lét, élet… a kiszakított, vagy kiválasztott múzeumi műtárgy gazdag és sokszintű olvasatokat hordoz, csak meg kell tanulni elolvasni a jeleket. Ezt a jelolvasást tanuljuk együtt, a jeleket egyenként észrevenni, aztán összerakni az egészet, és megérteni, amit látunk – és azt is, hogy miért éppen azt látjuk, amit, miért lesz valami kiválasztva, és más miért nem…”

Gyerek még az Idő

2009. december 5. szombat

2009. december 5. Elkezdtük a munkát az Erzsébet téri lakásokban. Készülnek az önarcképek, arcképek a Gyerek még az Idő kiállításhoz.

PC050050

Vercz Szilvia fotói