‘Gyerek még az Idő’ címkével ellátott bejegyzések
Iparművészeti Múzeum 3. – 2011. november 20.
2012. április 13. péntekŐszi bevezető
2011. augusztus 24. szerdaSzámtalan történet létezik arról, hogyan teremtődött az a világ amiben élünk, s amelyből képzeletünk elrugaszkodik. Minden kultúra, közösség megalkotta a maga teremtéstörténetét, világképét, mert az elveszettség érzését, a rendszer nélküli világba vetettséget nem tudja elviselni. Az értelem alaptermészetéből fakad mindez, melynek mindenkori őskísértése a hit, és a vallás. Történetek ezek a világmagyarázatok, melyek emberfeletti lények cselekedeteire, a hitre, vagy a tudomány eredményeire épülnek összevegyülve, keverve tapasztalatot és költői képzeletet, misztikát és logikát, dogmákat és a szellem merészen szárnyaló szabadságát. A történetekben az a közös, hogy mindegyikben különös, képzelt lények hemzsegnek.
Először visznek el egy kisgyereket az állatkertbe. Bármelyikünk lehetne ez a gyerek, vagy megfordítva a képletet, mindegyikünk volt már e gyerek, csak elfelejtettük. S az állatkertben, ebben a rettenetes kertben olyan élő állatokat lát, mint még soha: jaguárt, keselyűt, bölényt, és – ami a legkülönösebb – zsiráfot is. Először találkozik az állatvilág elképesztő gazdagságával, és lenyűgözi a látvány, holott meg is riaszthatná vagy rettenthetné. Olyannyira kedvét leli benne, hogy gyerekszórakozásnak számít – vagy annak tűnhet – az állatkerti kirándulás. Hogy magyarázzuk meg ezt a mindennapi, egyszersmind titokzatos tényt.
Természetesen tagadhatjuk a valóságát. Azt állíthatjuk, hogy azok a gyerekek, akiket egyszer váratlanul elvittek az állatkertbe, húsz év múltán neurotikusok lesznek, hiszen való igaz, hogy nincs olyan gyerek, aki ne járt volna még az állatkertben, amint nincs olyan felnőtt se, akiről ne deríthetné ki egy alapos vizsgálat, hogy neurotikus. Kijelenthetjük továbbá, hogy minden gyerek felfedező, és hogy semmivel sem különösebb a teve felfedezése, mint a tükör, vagy a víz, vagy a lépcső megismerése. Azt is mondhatjuk, hogy a gyerek bízik a szüleiben, akik egy ilyen állatokkal zsúfolt helyre elviszik. Egy-egy rongytigris, meg az enciklopédia ábrái között látott már tigris már amúgy is felkészítette, hogy ne rettenjen meg egy hús-vér tigris látványától.
Most pedig fáradjunk át a valóságos állatkertből a mitológiák állatkertjébe, melynek lakói közt nem oroszlánokat látunk, hanem szfinxet, griffmadarat, kentaurt. Ennek a második állatkertnek elvileg népesebbnek kellene lennie, mint az elsőnek, hiszen egy-egy szörny tulajdonképpen több valóságos lény alkotóelemeinek az öszekapcsolása, a lehetőségek pedig szinte végtelenek. A kentaur alakjában ló és ember kapcsolódik egybe, a minotauruszéban bika és ember. Eszerint – úgy érezzük – végtelen számú szörnyet alkothatunk – halak, madarak, hüllők különböző kombinációit -, aminek csupán az unalom, vagy az undor szabhat határt. Csakhogy más az igazság: a képzelt lények száma az élőkhöz képest elenyésző, s csak egy részük mozgatja meg az emberi képzeletet.
Nem ismerjük a sárkány jelentését, amint a világegyetem jelentését sem ismerjük, ám a sárkány alakja valamiképpen egybevág az emberi képzelettel, ezért tűnnek fel sárkányok különböző korokban éls tájakon. Úgy is mondhatnánk, hogy szükségszerű szörny a sárkány, nem olyan tűnékeny, esetleges teremtmény, mint a kiméra, vagy a catoblepas.
Joggal mondhatná valaki, a képzelt lények között ott lehetne még Hamlet királyfi, a pont, a vonal, a felület, a hiperkockatest, valamennyi általános fogalom, s az istenséggel egyetemben talán mi magunk is. Azonban mi szeretnénk megmaradni a képzelt lények közvetlen jelentésénél: azokkal a különös lényekkel szeretnénk foglalkozni, amelyeket az emberi képzelet alkotott meg és éltetett az idők folyamán, szerte a világon.
Mi magunk is szeretnénk újraképzelni, vagy kitalálni ezeket, alakjukat, leírásukat, történeteiket, mert bennünket is elkap időről-időre a listázás, a rendezettség, a gyűjtés, a számok mámora, s reményeink szerint ezek a lények és történeteik egyszer majd beköltözhetnek egy enciklopédiába.
Az ősz különben is az idő szezonja.
(A szöveget – szó szerinti, vagy átírt formában – J. L. Borges, F.-B. Huyghe és Szentkuthy Miklós idézetek alkotják.)
Erzsébet téri paravánsor dekorációs tervei
2011. július 1. péntekEnciklopédia weboldal tervek és prezentáció
2011. június 26. vasárnapGyerek még az idő / ENCIKLOPÉDIA
2011. június 17. péntekPROJEKTLEÍRÁS
Gyerek még az idő / Enciklopédia
kulturális projekt – szellemi beruházás
Helyszín: Nagykanizsa
Idő: 2011. szeptember – 2012. szeptember
Tartalom
1. Szó- és címmagyarázat
2. Projektleírás
2.1. Előzmények
2.2. Koncepció
3. A projekt célcsoportja, kommunikáció
4. Partnerek
5. A megvalósítás lépései
5.1. A projekt ütemezése
5.2. Fenntarthatóság
6. Összegzés
1. Szó- és címmagyarázat
A Gyerek még az idő címet átörökítve folytatnánk azt a kulturális-pedagógiai irányvonalat, amit ezen cím alatt futó korábbi programok képviseltek. A projekt tehát nem előzménynélküli, megalapozottságát (és fenntarthatóságát) ezek az előzmények is alátmasztják, láncszemként illeszkedve korábbi – már eredményeket felmutató -törekvések elemeihez, ugyanakkor kiteljesíti azokat, újabb minőségben és nagyságrendben.
Enciklopédia: a görög küklosz = kör, és paideia = nevelés szavakból: a képzés köre. A szóval és a formával játékosan utalunk az egyetemes tudás és szemlélet, és a rendszerezés, összefüggésbe hozás igényére.
A projekt egyidőben futna egy városrehabilitációs programmal, mely által Nagykanizsa belvárosa újul meg, így kézenfekvőnek tűnik a párhuzam, hogy az anyagi beruházások mellé szellemi beruházásokat is rendeljünk. A város szívét jelentő főteret a kivitelezők körbepalánkozták, ezeket a felületeket köztéri akciókhoz hasznosítanánk, ill. ez a nagy felület lehetne a projekt dokumentálásának felülete, népszerű vizuális formákban (képregény, óriásplakát).
2. Projektleírás
2.1. Előzmények
2010 és 2011 tavaszán, két alkalommal szerveztük meg a Gyerek még az idő rendezvénynapot, melynek kiindulópontja egy kiállítótér megnyitása volt. A kiállítás alaptémája az idő, az időhöz, az időtlenséghez való gyermeki viszonyulás, ennek megjelenése a tárgyi világban, hétköznapi kultúrában, a tárgyi világot alakító alkotómunkában. Azoknak a nyomoknak a felmutatása, amiken keresztül láthatóvá válik az időbeliség megjelenése a gyermeki világokban, alkotásokban.
A kiállítás működtetésének múzeumpedagógiai foglalkozásait szélesítettük ki az egész városra kiterjedő egész napos programsorozatra, melyben a résztvevők kulturális programokat kínálnak a gyerekeknek. A megnyitott kiállítást nem zártuk le, folyamatosan bővítjük, alakítjuk a kiállítóteret. Ennek érdekében egy alkotópályázatot írtunk ki a város és a környékbeli települések gyerekei számára, hogy szabadon, formai megkötés nélkül alkothassanak, a téma: az idő, az időhöz kapcsolható fogalmak feldolgozása.
2.2. Koncepció
Ezt a modellt szeretnénk folytatni és időben széthúzva kiszélesíteni, mert bár a programok látogatottsága jelentős volt, az egynapos programoknak, és az általuk elérhető eredményeknek, hatásoknak megvannak a maguk korlátai.
A projekt egy 2011 szeptemberében kezdődő éves időtartamú kulturális programsorozat - a kultúrát a lehető legtágabban értelmezve -, közös és összehangolt koncepcióval, kommunikációval. Aktív, a résztvevők valódi részvételére épülő, egymással összefüggő rendezvények alkotnák a programot, olyan helyi vagy meghívott irányítókkal, akik a saját területükön kiemelkedő, szerteágazó kulturális és szakmai kapcsolatokkal rendelkező szakemberek, a következő területeken, a játék és a kortárs kultúra jegyében:
- Képzőművészet, alkalmazott grafika, kiállítások, múzeumpedagógia, kézművesség
(Elvileg nem készülhet kiállítás közoktatási hasznosítási terv nélkül. Ezt nem szabályozza törvény, vagy rendelet, de általában pályázati kritérium: üdvözlendő irány.)
- Színház, drámapedagógia
- Kortárs zene, zenepedagógia, népzene
- Tájépítészet – várostörténet, helytörténet, kert (Megőrizve a KertFaluVárosTáj program szellemiségét, művészeti és környezeti nevelés összekapcsolásával)
- Tánc, táncpedagógia
- Gasztronómia, gyereklakoma, íztörténetek
- Könyvtárpedagógia
- Túrák, falujárás, városjárás, zöldprogramok, táborozások
- közösségi akciók, köztéri installációk építése
Különböző fogalmak köré építenénk a programokat, a fogalmakat is értelmezve általuk. Néhány címszó és két programpélda: IDŐ, KÖNYV, VÁROS, MÚZEUM, VERS, LAKOMA, TÁJ, CIGÁNY, VAK…
VAK - A zenével kapcsolatos alapkérdéseket teszi fel négy vak zeneszerző, zenész (Landini, van Eyck, Cabezon, Carolan) műveinek kapcsán, koncert, előadás és drámajáték elegyeként. Mi a zene? Hogyan hallunk?
IDŐ - Gianni Rodari meséjének adaptációja Mindigfutó Benvenuto címmel. A mesejáték az emberi lények legelvontabb és egyben leginkább húsbavágó kérdésére keresi a választ: mi az idő, mozog-e egyáltalán, vagy csak a saját mozgásunktól látszik mozgónak. Van, vagy nincs? Mikor érzékeljük, vagy vizionáljuk, ha figyelünk rá, vagy ha nem is veszünk tudomást róla?
A projekt “időkoncepciója” lehetőséget ad a város időbeliségének – az időbeliség – érzékeltetésére, értelmezésére a helyi múzeum gyűjteményes anyagának felhasználásával, de az épületeket, a “városi tájat” értelmezhetjük folyton változó, lüktető, élő múzeumként is.
A programok helyszínei lehetnek a résztvevő partnerek székhelyei, épületei, köztérek, illetve a projektben résztvevő iskolák, óvodák tantermei, játékszobái.
3. A projekt célcsoportja, kommunikáció
A projekt célcsoportja az óvodás és általános iskolás gyerekek (és rajtuk keresztül a szüleik, a felnőtt társadalom), mert ez az a korosztály akikre még jelentős hatással lehetünk, és akikre lehet majd építeni a város és intézményeinek jövőjét. Ez a nagyságrendileg 50.000 fő lakosságú Nagykanizsán és környékén közvetlenül 5000 fős célcsoportot jelent. A programmal ennek a korosztálynak a kiemelt jelentőségére is szeretnénk felhívni a figyelmet.
Kommunikáció, hálózatépítés:
A projekt saját közösségi (Facebook) oldalának létrehozása, ezen az oldalon egyesítve a programban résztvevők kapcsolathálóját.
A már létező weboldal átalakítása a projekt igényeinek megfelelően.
Közösségépítés közösségi akciókkal, köztéri installációk.
Iskolák bevonása iskolavezetők, szabadidőszervezők, pedagógusok, diákok megkeresésével. (Az egyes intézményekből egy-egy osztályt, csoportot szeretnénk bevonni a programba, mint alapcsoportot és kapcsolattartót, s rajtuk keresztül is meg tudnánk szólítani iskolájukat, korosztályukat.)
Óvodák: óvodavezetők és óvónők bevonása (Középső csoportos és nagycsoportos óvodások)
ARG játékok.
A projekt programjainak közös propagandája, egységes vizuális elemekkel.
Az elnyerhető díjak, jutalmak nem értékes tárgyi eszközök, hanem további aktivitást, részvételt igénylő programlehetőségek: pl. múzeumlátogatás, 2 napos ingyenes homokkomáromi táborozás, túrázással, túravezetőkkel.
4. Partnerek
Nagykanizsai (és környékbeli) óvodák és iskolák diákjai, pedagógusai
Vabababa Művészeti Iskola és Gyerekszínház
Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola
Homokkomárom Község Önkormányzata, Homokkomárom Községért Egyesület
Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. – Városfejlesztési Divízió
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
5. A megvalósítás lépései
5.1. A projekt ütemezése
1. Tervezés, előkészítés - 2011. július, augusztus
- A projekt programjának előkészítése, ötletbörze (partnerekkel egyeztetések, intézményvezetőkkel, iskola és óvodavezetőkkel egyeztetések)
- A kulturális városvezetéssel való egyeztetés, a főbb városi programokkal összekapcsolódás, összehangolás
- A projekt részletes programvázának, súlypontjainak és programtervezetének kidolgozása
- A projekt arculatának megtervezése, a kommunikációs stratégia megtervezése, pályázati kiírás megtervezése
- Anyagi források megteremtése, szponzorok keresése, pályázatfigyelés, pályázati munka előkészítése, pályázati anyag összeállítása
- Weblap készítés
2. A projekt felvezetése, megismertetése széles körben - 2011. szeptember
- A projekt programjának, céljainak közzététele, a kapcsolódó alkotópályázat és játék kiírása
3. A projektmunka törzse - 2011. október, 2012. május
- Kulturális programok
4. Összefoglaló rendezvény - 2012. május
- A projekt eseményeinek bemutatása egy kiállítás keretében, a kiállításhoz kapcsolódó rendezvények
5. Nyári táborok - 2012. június – augusztus
- A projekthez kapcsolódó tematikus táborok (napközis és zöldtáborok)
5.2. Fenntarthatóság
A projekt fenntarthatóságának biztosítéka, hogy állandó elemeket kapcsol össze és hoz mozgásba, célcsoportját tekintve pedig felmenő rendszerben működik, a 5-14 éves korosztályon belül, az eltérő korcsoportú, és életkori sajátosságú gyerekek együttműködésére is épít. A projekt lezárultával minden a helyén marad, az intézmények, a résztvevők, és marad az a kapcsolatháló és működési modell, amit a projekt épített fel egy év alatt. A fenntarthatóság fontos tényezője, hogy a projekt elindítását több éves előkészítő munka alapozta meg.
6. Összegzés
A projekt nem titkolt vágya és célja, hogy példaként szolgáljon civil szervezetek, közművelődési és oktatási intézmények, az üzleti élet és a versenyszféra szereplői, önkormányzati szervek közötti hatékony együttműködésre, a közös munkára, a Nagykanizsa jövőjét jelentő gyerekkorosztály érdekében. A projekt egy összehangolt kulturális programsorozat egy közös koncepció (enciklopédia), a kortárs kultúra, a játék és a közösségépítés jegyében. A projekt eredménye lehet, hogy egy egész várost képes mozgásba hozni és mozgásban tartani a részek összekapcsoltsága révén. Megtérülő szellemi beruházásként a város belső értékeit és kapcsolatrendszerét újítja meg, másrészt városon kívüli kapcsolatok révén szellemi energiák frisítik fel és táplálják ez a megújhodást.
Vizuális vázlatok:
Kiállítás a Fortepan Archívum fotóiból – Gyerek még az idő
2011. május 24. keddFaltisz Alexandra kiállítása – Gyerek még az idő
2011. május 24. keddGyerek még az idő, 2011 – Mindigfutó Benvenuto
2011. május 15. vasárnap
Mi, hétköznapi emberek lassan, pillanatról-pillanatra öregszünk, és történetünk főhőse, Benvenuto is. Ő azonban különleges: amint leül, percek alatt éveket öregszik. Ezért egész életét állva, vagy lótással-futással tölti…
Játékosok: Bölecz Bence, Lorna Emma Jones, Mikler Barna, Mudry Anna Dorottya, Mudry András, Mudry Zita, Nagy Veronika, Pákozdi Anna, Szlávec Gréta, Balogh József, Balogh Tímea, Baráth Adrien, Vajda Zsuzsanna
Gyerek még az idő, 2011 – Múzeumpedagógia
2011. május 14. szombatMájus 13-án vendégünk volt Sipos Laura, a budapesti Műcsarnok múzeumpedagógusa, aki a közelmúltban jött vissza Angliából, ahol a londoni Tate Modern múzeumban dolgozott. Vezetésével a Bolyai János Általános Iskola (4A) és a Palini Általános Iskola alsó tagozatosai vettek részt egy múzeumpedagógiai játékban: együtt szelídítették a Vabababa idősárkányát.


















