A rend, vagy a rendre való vágyakozás hétköznapi tapasztalat. Mióta az ember megtanulta gondolatait jelekbe, szavakba és képekbe önteni és rögzíteni megfigyeléseit, gyűjteményeit és tudását igyekszik valamiképpen rendezni és rendszerezni.

William Blake - Newton

A természet históriája, az idősebb Plinius  műve, valamenyi antik és középkori enciklopédia mintája körülbelül 20000 tényt sorol fel, 500 forrást idézve. Első pillantásra a halmozás tökéletes példájának látszik, minthogy adatai nem követik az ábécé rendjét vagy más szisztematikus elrendezést: a legpusztább felsorolás tehát, amit csak el tudunk képzelni. A gyűjtemény tartalomjegyzékét figyelmesen átolvasva felfedezhetjük azonban, hogy a felsorolás egyfajta hierarchiát követ, az eredetitől a készítmény, a természetestől a mesterséges felé haladva. Úgy tűnik, a középkori enciklopédiák is hasonlóan esetleges szempontok szerint épülnek fel, és ugyancsak nem egyebek információk laza halmazából álló listáknál.

Sevillai Szent Izidor  -  akit az Internet védőszentjévé választottak -  Etimológiái például átfogják a hét szabad művészetet, a grammatikát, a retorikát, dialektikát, zenét, aritmetikát, geometriát, asztronómiát, majd az orvostudományt, jogtudományt, könyveket, egyházi tisztségeket, a nyelveket, népeket, hadseregeket, a szavakat, az embert, az állatokat, a világot, az épületeket, a köveket és fémeket, a mezôgazdaságot, a háborúkat, játékokat, színházat, hajókat, ruhákat, a házat és a házi munkákat.

Egyiptom csodás állatai (Robinet Testard)

Számtalan példát felsorolhatnánk még, de az időben nagyot ugorva emlékezzünk meg Alexander von Humboldt báró Kosmos. Entwurf einer physischen Weltbeschreibung című művéről, melynek célkitűzéseiről egy 1834-ben írott levelében így ír, kísérletnek nevezve vállalkozását: az egész világot, “mindazt , amit manapság a mindenség és a földi létjelenségeiről csak tudunk, a ködcsillagoktól egészen a gránitsziklákat borító moháig, egyetlen hatalmas könyvben„ kívánja leírni.

Hubert Robert - A Nagy Galéria a Louvre-ban

Homérosz eposzaiban kétfajta leírást találunk: az Iliász 2. énekében felsorolást, listát, ahol a görög hajóhad végtelenségének benyomását akarja kelteni 350 soron át. De Homérosznál található egy másik leíró modell is, amelyet Akhilleusz pajzsának a harmonikus zártság és befejezettség kritériumai által inspirált rendezett leírása szemléltet. Ahogy Homérosz is ingadozott az „itt van minden” és az „és így tovább” poétikái között, úgy ingadoznak a későbbi számbavevők a végtelen képzetétől megmámorosodva, és végtelen felmérhetetlenségétől elcsüggedve.

Rembrandt - Arisztotelész Homérosz mellszobrával

 Az, amit ma valóságként fogadunk el, különbözô elméletek ellentmondásokkal terhes, laza füzére. Nem lehetetlen, hogy tudósok és filozófusok generációi titkos szövetségben létrehoznak majd egy minden eddiginél rendezettebb és aprólékosabb roppant bizonyosságot, és lexikonokban hozzák nyilvánosságra e fantasztikus világ leírását, teljességgel megbabonázva az embereket. A valóság pedig szinte nyomban engedni kezd, nem is egy ponton. Igazában mást se akar, csak engedni. Évtizedekkel ezelőtt, ha a rend látszatát keltette, akármilyen arányos gondolatrendszer – dialektikus materializmus, antiszemitizmus, nácizmus – elég volt, hogy megbabonázza az embereket. Akkor hogy ne engednének egy rendezett világnak, egy aprólékos és roppant bizonyosságnak? Szót se érdemel az az ellenvetés, hogy a valóság is rendezett. Meglehet, de olyan isteni, egyszóval embertelen törvények szerint van elrendezve, hogy soha föl nem foghatjuk ôket. Lehet, hogy ez a képzelt világ is labirintus, de ember kiokoskodta labirintus, amely arra való, hogy megfejtsék. Az emberiség el lesz bűvölve ettôl a szabályosságtól, és újra meg újra elfelejti, hogy nem angyalok, hanem sakkjátékosok szabályossága ez. Megszokja e rendszert, és ezen érintkezés alatt bomlásnak indul a világ.

Az újabb adatok fényében megerősödni látszik az a feltételezés, hogy ezt a folyamatot a XVII. sz. elején indította el egy titkos társaság (tagjai között ott volt …és itt most egy hosszú, számtalan oldalt kitevő felsorolás következne). Két évszázadnyi pangás után Amerikában bukkan föl ez az üldözött közösség 1824 körül. A társaság eddigi legmerészebb megnyilatkozása 1940-re tehető, amikor is „Tlön, Uqbar, Orbis Tertius„ címen adták közre egy álnyomozás történetét, így fedve fel céljaikat.

Az emberi tudás jelképes rendszere az Encyclopédie-ben: emlékezet, értelem és képzelet

Az idő hétköznapi tapasztalat. És így tovább.

(A szöveget – szó szerinti, vagy átírt formában – J. L. Borges és U. Eco idézetek alkotják.)

1.  Őszi bevezető

Monstrum triceps capite Vulpis, Draconis, & Aquilae

Számtalan történet létezik arról, hogyan teremtődött az a világ amiben élünk, s amelyből képzeletünk elrugaszkodik. Minden kultúra, közösség megalkotta a maga teremtéstörténetét, világképét, mert az elveszettség érzését, a rendszer nélküli világba vetettséget nem tudja elviselni. Az értelem alaptermészetéből fakad mindez, melynek mindenkori őskísértése a hit, és a vallás. Történetek ezek a világmagyarázatok, melyek emberfeletti lények cselekedeteire, a hitre, vagy a tudomány eredményeire épülnek összevegyülve, keverve tapasztalatot és költői képzeletet, misztikát és logikát, dogmákat és a szellem merészen szárnyaló szabadságát. A történetekben az a közös, hogy mindegyikben különös, képzelt lények hemzsegnek.

Először visznek el egy kisgyereket az állatkertbe. Bármelyikünk lehetne ez a gyerek, vagy megfordítva a képletet, mindegyikünk volt már e gyerek, csak elfelejtettük. S az állatkertben, ebben a rettenetes kertben olyan élő állatokat lát, mint még soha: jaguárt, keselyűt, bölényt, és  – ami a legkülönösebb – zsiráfot is. Először találkozik az állatvilág elképesztő gazdagságával, és lenyűgözi a látvány, holott meg is riaszthatná vagy rettenthetné. Olyannyira kedvét leli benne, hogy gyerekszórakozásnak számít – vagy annak tűnhet – az állatkerti kirándulás. Hogy magyarázzuk meg ezt a mindennapi, egyszersmind titokzatos tényt.

Természetesen tagadhatjuk a valóságát. Azt állíthatjuk, hogy azok a gyerekek, akiket egyszer váratlanul elvittek az állatkertbe, húsz év múltán neurotikusok lesznek, hiszen való igaz, hogy nincs olyan gyerek, aki ne járt volna még az állatkertben, amint nincs olyan felnőtt se, akiről ne deríthetné ki egy alapos vizsgálat, hogy neurotikus. Kijelenthetjük továbbá, hogy minden gyerek felfedező, és hogy semmivel sem különösebb a teve felfedezése, mint a tükör, vagy a víz, vagy a lépcső megismerése. Azt is mondhatjuk, hogy a gyerek bízik a szüleiben, akik egy ilyen állatokkal zsúfolt helyre elviszik. Egy-egy rongytigris, meg az enciklopédia ábrái között látott már tigris már amúgy is felkészítette, hogy ne rettenjen meg egy hús-vér tigris látványától.

Most pedig fáradjunk át a valóságos állatkertből a mitológiák állatkertjébe, melynek lakói közt nem oroszlánokat látunk, hanem szfinxet, griffmadarat, kentaurt. Ennek a második állatkertnek elvileg népesebbnek kellene lennie, mint az elsőnek, hiszen egy-egy szörny tulajdonképpen több valóságos lény alkotóelemeinek az öszekapcsolása, a lehetőségek pedig szinte végtelenek. A kentaur alakjában ló és ember kapcsolódik egybe, a minotauruszéban bika és ember. Eszerint – úgy érezzük – végtelen számú szörnyet alkothatunk – halak, madarak, hüllők különböző kombinációit -, aminek csupán az unalom, vagy az undor szabhat határt. Csakhogy más az igazság: a képzelt lények száma az élőkhöz képest elenyésző, s csak egy részük mozgatja meg az emberi képzeletet.

Nem ismerjük a sárkány jelentését, amint a világegyetem jelentését sem ismerjük, ám a sárkány alakja valamiképpen egybevág az emberi képzelettel, ezért tűnnek fel sárkányok különböző korokban éls tájakon. Úgy is mondhatnánk, hogy szükségszerű szörny a sárkány, nem olyan tűnékeny, esetleges teremtmény, mint a kiméra, vagy a catoblepas.

Joggal mondhatná valaki, a képzelt lények között ott lehetne még Hamlet királyfi, a pont, a vonal, a felület, a hiperkockatest, valamennyi általános fogalom, s az istenséggel egyetemben talán mi magunk is. Azonban mi szeretnénk megmaradni a képzelt lények közvetlen jelentésénél: azokkal a különös lényekkel szeretnénk foglalkozni, amelyeket az emberi képzelet alkotott meg és éltetett az idők folyamán, szerte a világon.

Mi magunk is szeretnénk újraképzelni, vagy kitalálni ezeket, alakjukat, leírásukat, történeteiket, mert bennünket is elkap időről-időre a listázás, a rendezettség, a gyűjtés, a számok mámora, s reményeink szerint ezek a lények és történeteik egyszer majd beköltözhetnek egy enciklopédiába.

Az ősz különben is az idő szezonja.

(A szöveget – szó szerinti, vagy átírt formában – J. L. Borges, F.-B. Huyghe és Szentkuthy Miklós idézetek alkotják.)

Információ telefonon és e-mailen

+36-30-512 6794 és info@vabababa.hu

Beiratkozás szeptember 7-én, szerdán
15.00 -18.00
Erzsébet tér 14-15.
(Kiskastély és Plakátház udvara)

drámajáték
képzőművészet és kézművesség
furulya és fuvola
zeneovi
angol

Vabababa Művészeti Iskola és Gyerekszínház
www.vabababa.hu

Kedves Érdeklődő!

A Vabababa Művészeti Iskola 2008 óta működik, a 2011/2012-es tanév lesz a negyedik teljes tanéve. Óvodások és kisiskolások számára hoztuk létre, hogy a művészeti nevelés, a művészetek segítségével fejleszthessük képességeiket, szélesíthessük látókörüket, hogy már egészen kis korban olyan szellemi minőséggel találkozhassanak, ami később is mértéke, viszonyítási pontja lehet  szemléletüknek.

A tanévjeink projektszerűek, tehát egy központi téma, megvalósítani kívánt terv köré vannak felépítve.  Most ez a központi téma a mitológia lesz. Nagykanizsai pedagógusok, alkotók mellett vendégtanárok vesznek részt munkánkban, lehetőségeinket és szakmai kapcsolatrendszerünket bővítve. Az első tanévben színházi szakemberekkel dolgoztunk egy operajáték (Macskefecska) megvalósításán, második évben egy kiállítóteret hoztunk létre gyerekekkel (Gyerek még az idő), a harmadik évben pedig az előző év múzeumpedagógiai programjának kiteljesítésén dolgoztunk.

Egy sikeres pályázati program keretében a tanév során 6 alkalommal (szombati napokon) utazhatunk a budapesti Iparművészeti Múzeum múzeumpedagógiai (művészeti és kreatív nevelés a múzeumban műtárgyakkal és drámajátékkal) programjaira különbusszal, ingyenesen (útiköltség sincs), a tervezett program (tanulás tárgyakkal, viselet és stílus, tárgyalkotás, szerepjátékok, közös drámajáték):

A török szultán palotája
1.Török kincsesláda  2.Török ruhásláda  3.Tulipán és törökméz

Az erdélyi fejedelem udvara
1.Fejedelmi kincsesláda  2.Fejedelmi ruhatár  3.Fejedelmi bál

Időpontok:

őszi félév 2011.09.17., 10.22. és. 11.19.
tavaszi félév: 2012.03.24., 04.21. és  05.05.

Pedagógiai programunk kulcsszava a játék, ami a megcélzott korosztály lételeme. Bővebb információkat a honlapunkon találhatnak, illetve itt röviden össze van foglalva eddigi tevékenységünk. Iskolánk egyben közösség is, igyekszünk a szülőket is bevonni programjainkba. Székhelyünk az Erzsébet tér 14-15. szám alatti (Kiskastély és Plakátház udvara) udvarban található.